hétfő, 18 szeptember 2017 08:45

Máriapócson jártunk

Az ősz még gyakran tartogat kirándulásra való időt, a minap ezt kihasználva családommal Máriapócsra utaztunk. Hazánk számtalan kis ékszert rejt, és mi ezek közül most az egyik legismertebb görög katolikus kegyhelyet kerestük fel.

Mariapocs templom


A magyarországi búcsújáró helyek és ereklyék között kiemelt szerepet foglal el Máriapócs. A török időkben az ide telepedett ruszinok kis fatemplomot építettek az 1630-as években. Csigri László pócsi bíró megrendelésére Pap István fiatal tehetséges ikonfestő készítette el 1675 vagy 1676-ban. A festő az akkori pócsi pap öccse volt, Csigri a töröktől való megszabadulása örömére kérte fel a kép festésére. Csigri sokallta a képért a 6 magyar forintot, ezért egy másik pócsi lakos, Hurta Lőrinc vette meg, aki a templomnak adományozta. A kép egy régi bizánci ikontípus, a Hodegetria változata: az Istenanya bal karján tartja a gyermek Jézust, aki jobbjával áldást ad, baljában pedig virágszálat tart. 1696 novemberének első vasárnapján mise közben a Madonna szemeiből könnyek peregtek. A csoda megszakításokkal 17 napig folytatódott. A könnyezés utolsó napján a kelyhekben megfagyott a víz, de Mária könnye ekkor is bőségesen folyt. A könnyezés kivizsgálására az egri püspökség hozott határozatot és 1696. december 26–1697. január 5 között 36 tanút hallgattak ki (Csigri Lászlót is), a csoda a vizsgálódók szeme láttára is megismétlődött.

Már 1696 novemberében felmerült a gyanú, hogy a könnyezés mögött praktika húzódik meg. Az egyházi vizsgálattal párhuzamosan a terület katonai főparancsnoka 24 tiszttel és három századdal díszfelvonulást és ájtatosságot rendezett és közben megvizsgálták a könnyező madonna képét. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvben vallomást tevő civilek és katonák valamennyien azt állították, hogy könnyezni látták a képen megfestett Máriát, többen megérintették, de fortélyt nem tapasztaltak. Az északkeleti hadsereg főparancsnoka, gróf Johann Andreas Corbelli tábornok ugyanezt erősítette meg. A kis fatemplomot és környékét Corbelli egy század kirendelésével védelem alá vette, hiszen már szeptemberben megkezdte Esze Tamás és Kis Albert a szervezkedést az elégedetlen parasztok körében. Emellett ekkor Pócs és környékén küzdelem folyt magában az egyházban is. A görög és latin egyház küzdelmei, az uniós törekvések és az erősödő reformáció miatt a szembenállás számos jele kiütközött. Kiéleződött az ortodox szakadár csoportok és a római egyház közötti küzdelem. Voltak, akik a Madonna kép könnyezését és az uniós mozgalom megerősítésére tett praktikának tartották, mások szerint az erősödő reformáció ellen kívánták hangolni a római katolikus és az unitus vallásban megerősített csoportokat. A vizsgálat megállapította, hogy „semminemű practica fent nem állhatott”.

 

Mariapocs oltar


A pócsi könnyező kép híre hamar Bécsig ért, és Magdolna Eleonóra császárné kérésére I. Lipót parancsára Pócsról Kassára, innen Egerbe, majd Bécsbe vitték a képet 1697 elején. A képről másolatok készültek, az eredeti 1697 nyarától a bécsi Stephansdomban van. A birodalom legfelsőbb vezetése mindent megtett, hogy a törökök ellen folyó nagy háborúban is szerepet kapjon a kép, és megszilárdítsa a hitet az iszlám elleni küzdelemben.
Franz Hannibál Mörmann bécsi bajor fejedelmi nagykövet Miksa Emanuelhez küldött 1697. évi jelentéseiben a pócsi kép kiemelt helyet kapott. Beszámolt a kép tiszteletére tartott imádságokról, körmenetekről, ugyanakkor arról is, hogy a Felső-Magyarországon „kialakult rebellió elfogott kapitányai” kihallgatásukkor erős szavakkal illették a Mária kép elvitelét, illetve a kép Bécsbe vitelét nehezményezte a lengyel követ, és több udvarnál is visszatetszést keltett ez az eljárás. 1697 augusztus 6-i jelentésében arról számolt be, hogy bemutatták az új képet, melyet Egerbe fognak küldeni és kérik azt a pócsi templomban elhelyeztetni. „A felsőmagyarországi rebellisek egyes részeinek nyugtalanságát lecsillapítandó úgy rendelkeztek, hogy a kép visszaállítása erősen publikáltasson…”

 

A pócsi Mária kép körül kialakult tiszteletet és kultuszt a hadiérdekek szolgálatába állították. 1697. szeptember 6-i jelentésében Mörmann leírta, hogy a pócsi Mária képről metszeteket és hozzá tartozó imát készítettek a tisztek és a katonák részére. Sokan úgy vélték, hogy a Zentánál lezajlott győzelem ennek volt köszönhető.
1696-ban és 1697–1699 között a Habsburg Birodalom központjában nagy tiszteletben állt a pócsi kép. Ezt a tiszteletet reprezentálta az uralkodó házaspár, valamennyi bécsi szerzetes is. A török elleni délkelet-európai háborúban a főtisztek és a tábornokok gondolatát és hitét átfonta a pócsi Mária tisztelete. Szavoyai Jenő herceg főparancsnok a zentai csata előtt hozzá imádkozott, a Te Deumot neki tartották. Az iszlám elleni hatalmas győzelmet az ő közbenjárásának tulajdonították.
II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát.

 

Mariapocs Noe


A pócsi egyház 1707-ben Telekessy István egri püspök közvetítésével új Madonna képet kapott, amely 1715-ben újra könnyezett (augusztus 1-jén, 2-án és 5-én). 1905 decemberében harmadszor is, 18 napon át. Gávris Kelem atya, a kegykép őre vette észre és rózsaszín kendővel fogta fel a könnycseppeket. Egyházi és világi személyek bevonásával tanúkihallgatás is folyt. „Az újabb csodák révén a pócsi másolat immár előlépett eredetivé, és elszakadván a Bécsbe került eredetitől, új életet kezdett”.
A kegytemplom képállványán (ikonosztázion) meghatározott rend szerint sorakoznak a képek. A mögötte lévő szentélyben XVIII. századi oltár van. Freskóján Szent István felajánlja az országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű zarándokokat.
A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz és a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható. A templom alatti kripta búcsús ünnepeken látogatható, görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi.
A XVIII. század elején a bazilita rend nagyobb birtokokat nyert Pócs környékén és 1731–1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Pócsra kerülve szolgálták a könnyező Szűz Anyához érkező zarándokokat, a környék lakosságát, az oktatást. A történelmi Magyarország területén fennálló magyar tartomány kilenc monostort foglalt magába, Trianon után mindössze Máriapócs maradt meg. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

 

Mariapocs regi templom
A régi fatemplomot nemrég helyreállították az új templom melletti téren.


XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa felkereste Máriapócsot.
Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt. Ezek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, nemesfém ajándékok.

Máriapócson egészen az 1970-es évekig a búcsúk jellemzője volt a viasz fogadalmi tárgyak (offerek) árusítása és felajánlása a Szűzanyának. Mindenki a betegségének, bajának megfelelő formát vásárolt és helyezett el a kijelölt helyen. A begyűlt viaszból gyertyát öntöttek.
A kegytemplommal szemben zarándokház áll, amely egész évben fogadja a kegyhelyet felkereső utazókat, zarándokokat.

Utoljára frissítve: hétfő, 17 szeptember 2018 13:09