Nézzük csak, mi mit is jelent a karácsony szimbolikájában:

Fény, gyertyák:
Jézus, a Megváltó, a Világ Világossága.

Karácsonyfa:

A feldíszített fenyő egész Közép- és Észak-Nyugat Európában elterjedt, majd innen az egész világon. Az örökzöld fenyő az élet örök körforgását jelképezi.
Az első feldíszített fenyő, melyről tudunk, Strassburgban díszelgett 1605-ben, azonban az egész középkorban és később is elterjedt volt, hogy a szobába karácsonyi zöld ágat helyeztek el, főleg fagyöngy díszítéssel.
Magyarországra a karácsonyfa Bécs közvetítésével terjedt el Németországból, az arisztokrácia, majd a városi polgárság körében, a falvakban a II. világháború után terjedt el. A fenyőfa-karácsonyfa csak az 1950-1960-as évektől jelent meg általánosan, azelőtt sok vidéken csak vagy más örökzöldet, vagy egyszerű feldíszített fagallyat függesztettek a szoba mestergerendájára.

Egy magyar monda szerint amikor Jézus a földön járt, és az üldözői elől el akart bújni, a dúslombú fák félelmükben megtagadták tőle a védelmet, a gyér levelű fenyő azonban elrejtette az ellenségei elől. Ezt követően Jézus megáldotta ezt a fát, azóta a fenyőfa örökzöld, levelei nem hullanak le, s az év egy napján gyertyákat gyújtanak rajta, hogy Istenre emlékezzenek. Ezért hívják a fenyőfát isten fájának vagy karácsonyfának.

Karácsony másik jelképe a dió. Krisztus a dió a keresztény szimbolikában, a karácsonyfán lévő dió pedig a paradicsomi tudás fáján termő almát jelképezi, melynek leszakítására Ádámot és Évát a Sátán vette rá.
A diónak a belső része az értékes, ez a rejtett lényeg, a bölcsesség jelképe, mely csak nagy fáradalmak árán érhető el.
Magyarországon is Krisztus jelképként él(t), karácsony estéjén a szoba négy sarkába védelmező céllal diót dobtak, és a karácsonyi vacsora is diótöréssel kezdődött.

A karácsonyfa boái, girlandjai a kígyó képében megkísértő Sátánt jelképezi.

A karácsonyfán a piros az öröm és a boldogság színe.

A karácsony madarai:

A karácsony jelképéül szolgáló madárfajok a télen is nálunk maradó, vagy hozzánk érkező és ilyenkor a települések közelébe húzódó fajok közül kerültek ki.
Ők a tél ünnepi hírnökei.
A vörös mellű süvöltő gyakran ül a havas téli tájban egy gallyon, ami a vörös és a fehér egymás mellett szerepeltetésével éles kontrasztot teremt.
Szintén kontrasztként szokták használni a karácsonyi körben a magyalt.
Szintén a tél hírnöke a vörösbegy és a kék, szén, fenyves és búbos cinege.

Számos karácsonyi képeslapon láthatunk máig szarvast, a csodaszarvasfiú a Fiúisten, Krisztus szimbólumává vált a pogány hagyományok nyomában.

A magyal a természet örök megújulása és a remény szimbóluma. Krisztus lábnyomában magyal nőtt, amikor a keresztet vitte. Bogyója a vércseppet jelzik, tüskéi a töviskoszorút. Krisztustövisnek is hívják.

Csengettyű, harangok:

Pogány eredetre nyúlik vissza, elűzik a rossz szellemeket.