vasárnap, 10 január 2016 18:57

Online társkereső - avagy ha ezen múlik, kihalunk

Kérem szépen, most aztán bátran elmondhatjuk, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. Családot alapítani nem csak egyéni, hanem nemzeti létkérdéssé is vált. S mit tehet egy 30 feletti, családra vágyó nő? Újra szétnéz a környezetében, s megállapítja azt, amit megszokott (aki olyan, az már elkelt, aki meg nem kelt el, az épp azért nem, mert olyan, amilyen), illetve érdeklődik, hogy hol lehetnek a potenciális társ-, majd férj- és apajelöltek. A hír, hogy a harmincas pasik a gimis csajokat hajtják (aki nem hiszi, bátran kérdezze meg középiskola felsőbb éveibe járó lány ismerőseit, hogy mégis, ugyan, hány éves „fiúk” kerülgetik őt), engem az online társkeresés mezejére zavart.
Valahogy így kezdődött a netes társkeresős történetem.


Az elején komolyan vettem a kitűzött célt: ismerkedni, randizni, majd megállapodni egyikük oldalán. Őszinte voltam, valós névvel és fényképpel.


Bíztam a szerencsében, hiszen mindannyian ismerünk olyanokat, akik ismernek olyanokat, akik netes társkeresőn jöttek össze. Persze hallottuk már Steve Feltham nevét is, aki 25 éve kutatja a Loch Ness-i szörnyet.


Pár nap alatt kiderült, hogy ebből nemhogy férjtalálás nem lesz, de ha sokáig maradok fent az oldalon, akkor bizony úgy döntök, hogy inkább apácazárdában töltöm életem hátralévő részét.


Minden kitartásom és pozitív hozzáállásom ellenére, de inkább által, 8, azaz nyolc napot bírtam. Következzék hát nem elrettentésül, inkább csak tájékoztatóul néhány eset, amikből azért képet lehet kapni, mi is a helyzet ismerkedési fronton.

 

Online tarskereses


1. Az első pasi (nevezzük annak, mert a férfi jelzőhöz még nem nőtt fel), akivel Skype-on folytattam beszélgetést, második kérdésként feltette a „Mennyit keresel?”, harmadikként pedig „A szüleid gazdagok?” kérdést. Hangsúlyozom, ő, az 1-es személyi számmal kezdődő. A hitelének kifizetéséhez palimadárnőt kereső.


2. Minden elrettentő leírás és feltétel ellenére bekóstoltak a „fiatal párok”, akik szexuális játékaikhoz kerestek újabb harmadikat, és természetesen


3. A homoszexuálisak.


4. Vannak ők, akik a kéretlen képeket küldik, melyek tartalma igencsak kiérdemli a 18-as karikát.


5. Természetesen jelentős számban képviseltetik magukat a nős, de ingyen és titkos szexre vágyakozó férfiak.


6. A jó arcok közé kell sorolni a negyvenes éveinek végét taposó férfiakat, akik még tudnak helyesen írni, ismerik az alapvető emberi normákat (úgymint köszönés, bemutatkozás, bókolás, értelmes mondatok leírása). Barátokat lehet találni közöttük, de ilyen kiélezett helyzetben, amikor a nemzet fennmaradása a kérdés, nem vesztegethetjük rájuk az időnket.


7. A 70 feletti idős urak fiatal nők profilképeit előszeretettel nézegető csoportja.

 

8. A bélyegalbumuk megmutatására invitáló rendkívül eredeti és sablonoktól mentes levelek írogatói.


9. Legtöbben ők vannak, a magyar nyelv gyilkosai, akiknek levelei értelmezéséhez minimum második világháborús kódfejtői gyakorlat, de legalábbis a Google Translate magyarról magyarra fordítás segédlete szükséges.


Érdeklődtem olyanoknál is, akik fizetős online társkeresőkön regisztráltak. A felhozatal ott sem volt másabb, csak mindezért kemény tízezreseket fizettek.


A helyzet valóban elkeserítő. Azonban felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy nem csak a nők méhét kellene komoly társadalmi vita tárgyává tenni, hanem feltenni a kérdést is: hol vannak azok a férfiak, akiknek szívesen szülnének a nők? Ezúton teszek javaslatot egy Nemzeti Társtaláló Oldal elindítására, ahová csak a komoly szándékkal rendelkező személyek regisztrálhatnának. S ha oda a nők jelentkeznek kevesebben, akkor elismerem, igen, a nők hibájából nem születnek gyermekek.


El kell mondanom, hogy egyetlen, eddig teljesen normálisnak tűnő személlyel a regisztrációm törlése után is levelezek, ismerkedek. Hogy mi lesz ebből? Ahogy a tarot kártya mondaná: „Lehet minden, és lehet semmi.”


Addig is arra biztatok mindenkit, már megszületett gyermekei számától függetlenül, hogy kapcsolja ki a tévét és szabaduljon meg minden agymosó és életellenes szokástól, elevenítse fel magában és újra érezze át az „erkölcs”, „tisztelet”, „szeretet” szavak tartalmát, mert ez lenne a valódi egyéni és nemzeti érdek.

-Ann.

Utoljára frissítve: hétfő, 11 január 2016 14:31