A holisztikus látásmód visszatérését segítette az atomfegyverek fenyegető árnyéka, beat-mozgalom, hippik, alternatívát képviselő gondolatok, melyek a keleti vallásokból és bölcseletből merítettek. Nagy hangsúlyt kapott az elmélkedés, az elmélyülés, a testi és lelki gyakorlatok, az étrend, az egészség megőrzésének fontossága. Kiemelt érdeklődéssel fordultak a buddhizmus felé.
A másként gondolkodás előretörését elősegítette, hogy a hagyományos nyugati orvoslás egyes betegségek legyőzésében csodás eredményeket ért el, másokéban alig tudott szerény haladást felmutatni, a közvélemény pedig fokozódó aggodalommal tekintett a gyógyszerek mellékhatásaira, gyanakvással viszonyult a vegyszerekhez. A kutatások bizonyították az életmód és a betegségek kapcsolatát (pl. dohányzás – tüdőrák, érrendszeri betegségek – helytelen táplálkozás), s ezzel a megelőzés fontossága egyre jobban kidomborodott.
Ez a légkör lehetővé tette a nyugati orvoslástól eltérő kezelésmódok kutatását, elterjedését.
A gyógynövényekkel való gyógyítás a legősibb gyógymódok közé sorolható, fennmaradását elősegítette, hogy a nyugati orvosok felhasználták a gyógynövényeket. A totális orvosi uralmat hasonlóképpen élte túl a csontrakás mestersége, amelyből kialakult a ma újra népszerűségnek örvendő chiropraktika.
Jól képzett orvosok foglalkoztak a hagyományostól eltérő módszerekkel is pl. hipnózis, homeopátis, akupunktúra, manipulációs technikák. Carl Gustav Jung a Ji King tanácsaihoz fordult. Németországban sok természetes gyógymód, főként a vízkúra mindenkor nagy népszerűségnek örvendett.
Sebastian Kneipp (1821-1897) pap, világhírű vízigyógyászat kidolgozója, gyógyító eljárásai arra épültek, hogy a testek és lelket egységben kell vizsgálni, s nem csak a betegséggel kell törődni - ez a holisztikus szemlélet alapja is
Nagy-Britanniában a híres polihisztor, Dr. Jonathan Miller 1978-ban a hagyományos népi gyógyeljárásokat „sötét miszticizmus” jelzővel illette, az irántuk való érdeklődést a tűzzel való játékhoz hasonlította. A társadalmi népszerűség azonban megkövetelte a nyitást, a fiatal orvostanhallgatók is kinyilvánították igényüket az új módszerek elsajátítására.
Az 1960-as évektől a kutatások olyan területekre irányultak, amelyek a holisztikus szemlélet gondolkodásmódját támasztották alá: degeneratív szívbetegségek, magas vérnyomás kialakulása, egészséges táplálkozás, a testmozgás hiánya. A pszichikai tényezők szerepe a betegségek kialakulásának és a gyógyulás folyamatában, a test és lélek kapcsolatának vizsgálata teret nyert. A technikai fejlődés lehetővé tette ezeknek az akaratlan reakcióknak a vizsgálatát, pl. az agyi elektromos tevékenységekben bekövetkező változások, a bőr elektromos ellenállásának fokozódását. E területen úttörő szerepet játszottak Selye János stresszel kapcsolatos kutatásai.
A stressz okozta betegségek megelőzési és leküzdési lehetőségeinek kutatása előtérbe hozta a relaxációt elősegítő módszereket, a nem hagyományos kezelésben alkalmazott eljárásokat pl. jóga, és a holizmus nevében a stresszhez kapcsolódó betegségek miatt egyre népszerűbbé váltak a nem hagyományos eljárások. Az 1980-as évektől Nyugat-Európában az alternatív gyógymódok iránti érdeklődés és alkalmazásuk növekedett.
Magyarországon az 1997. június 1-jével életbe lépett törvény foglalkozik a természetgyógyászattal. A kutatások szerint a leggyakrabban nyújtott természetgyógyászati szolgáltatások a mozgás- és masszázsterápia, a fitoterápia, a reflexológia. A természetgyógyászhoz fordulókat az egészségtudatos magatartás jellemzi, fontosnak tartják a gyógyulás folyamatában saját aktivitásukat, a felelősségvállalást.
Bibliográfia:
Nancy Duin – Dr. Jenny Sutcliffe: Az orvoslás története az ősidőktől 2020-ig. 1993.
Sári Róza: Természetgyógyászat alapmodul, 2021.
Dr. Bodor Mária
Történész, természetgyógyász - fitoterapeuta