Az 1925-ben meghirdetett Országzászló Mozgalom a szétszakított nemzet összetartozását kívánta erősíteni. A trianoni döntés miatt határvárossá vált Sátoraljaújhelyen is társadalmi mozgalom indult el az országzászló felállítására. 1934. július 1-jén avatták fel a Szár-hegyen az ország 100. Országzászlóját.
Vilkovszky Kálmán, az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztályának választmányi tagja a Magyar Kálvária-emlékmű megépítését szorgalmazta. Közadakozásból hamar összegyűlt a szükséges pénz, az emlékmű helyéül a régi felső városi bányától kiinduló turistautat jelölték ki, amely az országzászlónál éri el a hegy tetejét.
Jézus szenvedéstörténetének analógiájára 14 stációból álló kompozíció fejezi ki a magyar nemzet Trianon miatti fájdalmát. A 14 terméskőből készült őrtorony emlékműveken helyezték el az elszakított vármegyék és városok címereit, nagy költőink egy-egy vigasztaló sora mellett. 1936. október 4-én avatták fel.
A Kálvária stációi végigvezetnek a történelmi Magyarországon. Az út Kassáról indul, végigvezet a Szepességen, az ősi bányavárosokon, Komáromig, Pozsonyig. Itt délre fordul és Kismartonon, Csáktornyán keresztül Fiuméig vezet, majd a Délvidék városai után Erdélybe visz, s onnan visszatér a Felvidék keleti részére.
Két évvel később Szepesi Bódog piarista tanár a Szent István halálának 900. évfordulója miatti emlékév alkalmából javasolta, hogy a Kis-Szár-hegyet Magyar Kálvária hegynék nevezzék át és díszes emlékmű ábrázolja, amikor Szent István király Szűz Mária patronálásába helyezi az országot. Javaslatait elfogadták, Petrasovszky Emánuel sátoraljaújhelyi festőművész rajzai alapján román stílusú kápolna épült, melynek tetejét koronával díszítették. 1938-ban avatták fel az emlékművet.
A történelem viharai a Magyar Kálváriát majdnem megsemmisítették.
A II. világháborúban az orosz IV. Ukrán front a Tiszán történt átkelés után a Bodrogközben nyomult előre Sátoraljaújhely felé, melyet a magyar katonák több napig késleltettek. 1944. december 3-án Sátoraljaújhely orosz kézre került. A magyar 16. gyaloghadosztály két erődszázada, majd a hozzájuk csatlakozó 24. gyaloghadosztály nyíregyházi zászlóaljának egy rögtönzött egysége napokig kitartott a várost övező hegyekben, amíg egy koncentrált támadás ki nem vetette állásaikból. December 14-én az orosz egységek tüzérségi támadást követően elfoglalták a Vár-hegyet, majd erős támadást intéztek a Kálvária-hegy ellen. A Kálvária-hegy a harcok során többször gazdát cserélt. A harcok során érte találat a kápolnát, majd stációról stációra haladva folytak a harcok a kálvária lejtőin. A szovjet csapatok végül kiszorították az egységet a város környékéről.
1989-ben civil kezdeményezésre megkezdődött a helyreállítása, a Szent István kápolnát 1990. augusztus 20-án újraszentelték.
A Magyar Kálvária kapuja, napjainkban...
... és 1937-ben feladott képes levelezőlapon. A két világháború közötti magyar képeslapkiadás egyik fő célja a trianoni döntés elleni tiltakozás kifejezése volt. Több sorozat jelent meg, több tízezres példányszámban. Legtöbbször a Magyar Kálváriáról adtak ki képeslapot.
A Kálvária stációi között megtekinthető az Anyák tere.
Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum Sátoraljaújhelyen elhelyezett táblái, a Kálvária környékén található információs- és emléktáblái.