kedd, 28 január 2020 14:18

A láthatóvá tevő tél

Áldott emlékű autósoktatóm mindig azzal biztatott, hogy a téli vezetés borzalmaiért kárpótolja a vezetőt az, hogy a lehullott levelek miatt legalább a KRESZ-táblák láthatóvá válnak (amíg hófúváskor el nem tünteti a hó - de ezt most tényleg csak zárójelben jegyzem meg).
Mióta felhívta a figyelmemet erre a tényre, igyekszem akkor is észrevenni olyasmiket, amiket korábban nem sikerült, amikor nem autóval vagyok.


Legutóbb egy konkrét emlékpark és a benne álló szobor került a látókörömbe.

Prugy1


Hosszú évek óta áthaladok Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerencsi járásához tartozó Prügy településen, de csak nemrég vettem észre egy fák gyűrűjében álló szomorú női szobrot. Eleinte Szűzanya szobornak véltem, amikor megkérdeztem a helybelieket, hogy milyen szobor is ez, furcsán néztek rám, nem értették, miről beszélek. Pedig forgalmas helyen van, főút mellett, autóbusz megálló mögött. Végül – természetesen – a Google oldotta meg a rejtélyt.


A szobor nem Szűzanyának állít emléket, hanem a második világháborúban elesett katonáknak, hiszen „A háború az anyák rémálma” (Bella detesta matribus). A kendőjébe burkolózott női alak egy dombtetőn áll, a domb lejtőjére terített leplen a háborúban elesett katonák neve olvasható. A szobor Ekker Róbert szerencsi szobrász alkotása (1998).


Az elesett hősök előtt lombhullató fák övezte park tiszteleg, talán ezért is haladunk el mellette amikor még a lombok díszítik a fákat. A dér és a zúzmara valami megejtő hangulatba burkolja a szobrot és a fákat, mintha az anyák könnycseppjei fagytak volna rá az ágakra.


Megosztom Önökkel a prügyi emlékműről készített néhány fényképemet, s arra biztatom Önöket, Kedves Olvasóink, hogy használják ki a telet, pillantsanak be a máskor nem látható helyekre, sosem tudhatjuk, milyen csodákat takarnak el a lombok – s a jelentől távol kóborló fegyelmezetlen-figyelmetlen gondolataink…


(B.M.)

Prugy2

 

 

Prugy4

 

 

Prugy5

 

 

Prugy6