Ha ezt a kifejezést halljuk, legtöbb esetben egy szép, kecses nőalak jut eszünkbe, aki ott lebeg íróink, költőink lelki szemei előtt vagy akár fizikai valójukban lejtettek körülöttük a szoba egyik sarkából a másikba. Most nem térnék ki arra, kik is voltak ők az ókorban és miket csináltak, hol éldegéltek. De csak egy nő lehet múzsa? Pontosabban: egy nőnek nem lehet más múzsája csak egy másik nő? Nem hinném... az én múzsám egy férfi. Igen, kedves olvasók, egy férfiból is válhat múzsa, de szerintem akármiből és akárkiből lehet. Mi kell ehhez? Mitől lesz valaki múzsává?

Ezúttal nem a világon, hanem önmagunkon értetlenkedünk. Magunk sem értjük, miért nem szeretünk mi színházba járni, hiszen intelligensek, műveltek, a világra nyitottak vagyunk. A televízióban még meg is nézünk színházi közvetítéseket, de élőben valahogy nem megy.
Hárman vagyunk, húszas-, harmincas és negyvenes éveink közepén járunk. Önkritikusan keressük magunkban, mi a gond?

Gyermekkorom legkedvesebb hősei voltak ők, Süsü és barátja, a „Jókirályfi".Talán ezért is alakult úgy, hogy kislány korom óta valahogy várom őt, a „Jókirályfit", pedig mint minden harminc fölötti nő, azért tisztában vagyok azzal, hogy úgy 99,9999% az esélyem arra, ilyen királyfi nincs. Helyesebben szólva elképzelünk magunknak valakit, pontosabban azt gondolom valakiről, ő a „Jókirályfi"...

Kedves Olvasóink!

A Házi Kedvenceink rovatunk rövidesen feltöltésre kerül. Azonban addig még van egy kis tennivalónk. Mint például:

Iszapfürdőzni...

... Világot látni...

... Megpihenni... Erőt gyűjteni...

Az agavé egy növény. Aki ezt az írást megnyitja, biztosan tisztában is van vele. Ismerkedésem e növénnyel úgy gimnazista koromban kezdődött, mikor nagyanyám legjobb barátnőjétől ajándékba kapott egy már nem is apró példányt. Annyit tudtunk, hogy szereti a meleget, így ősszel mindig téliesítettük és amíg drága nagymamám élt, tudta is, mit kell csinálni a kis hajtásaival. Aztán egy nyáron ő elment és megmaradt a növény, ami akkor épp a nyári meleget élvezte. Ősszel leköltöztettük a pincébe, aztán tavasszal újra ki a napfényre. Ez lett édesapámmal kettőnk állandó közös programja évente kétszer, mellyel meghatároztuk a meleg és hideg időjárás beálltának kezdetét.

A zamionpálma egy rendkívül különleges és nagy népszerűségnek örvendő növény.
Föld alatt lévő gyökérgumói tápanyagokat és vizet raktároznak. Szivacsos szerkezetű levélszárai a föld alatti rügyekből hajtanak ki.
Nagyon szép látványt nyújtanak sötétzöld, húsos, fényes, tojásdad alakú levelei. Egyre több intézmény és bevásárlóközpont dísze.
Azt szokták mondani, hogy nagyon igénytelen növény, ezért gondozását kezdő növénytulajdonosoknak is bátran javasolják. Az tény, hogy igényei nem túl nagyok, de azt ne felejtsük el, hogy a gondoskodást és a figyelmet meghálálja! Megfelelő törődés mellett akár 1,5 méteresre is megnőhet.

Avagy egy német traktorgyár nyelvi rejtelmei

Néhány nappal ezelőtt felkerekedtünk egy kis csoporttal és elindultunk barátainkhoz Németországba. Pontosabban Bajorország, Allgäu nevezetű része felé vettük utunkat. Gyönyörű vidék, kedves emberek és már alig vártam, hogy viszontlássam barátaimat. Persze néhány program is akadt, amit teljesíteni kellett, mint például traktorgyár látogatás, mezítlábas parktúra, amiről úgy először nem igazán sejtettem, mi is lehet, aztán pedig egy nap Münchenben már csak a szűkebb baráti körrel. Elmondhatom, ez a pár nap is felejthetetlenné vált.